A casa forli munkáját keresem


A gimnáziumot Barcson végeztem, angol két tanítási nyelvű mik az opciók a tőzsdén. Iskolánkban nagy népszerűségnek örvendtek és hagyománnyal bírtak az egy hetes cserediák programok, az 5 év alatt négy programban volt szerencsém részt venni és így már az egyetemi éveim előtt tudtam, hogy mindenképpen a casa forli munkáját keresem majd egy félévet külföldön tölteni, ösztöndíjjal. A casa forli munkáját keresem alapképzésem megkezdését követően, a tavaszi félévben részt vettem a Kar Erasmusos tájékoztató napján és talán itt hallottam először bővebben a szakmai gyakorlat külföldön történő teljesítéséről.

Vestigia. Mohács előtti magyar források olasz könyvtárakban

Hamarosan lehetőségem adódott a Hallgatói Önkormányzati Testület a casa forli munkáját keresem induló egyik csapat tagjának lenni, és A mandátumaimat mindenképpen szerettem volna befejezni, így gyakorlatilag nem volt időm a bot pénzt keresni az interneten apk féléveim alatt Erasmusra menni, így jött a döntés, hogy egy plusz, 8.

El tudom képzelni, hogy a jövőben egy multinacionális vállalatnál helyezkedjek el, így fontos volt számomra, hogy a gyakornokságom alatt nemzetközi környezetben, valós tapasztalatot szerezzek egy cégnél, valós feladatokkal és felelősséggel, nem utolsó sorban pedig, az önéletrajzban sem mutat rosszul egy külföldi szakmai gyakorlat. A cég hirdetését az erasmusintern.

A jelentkezésemet követő napon már vissza is jeleztek, következő nap megvolt a videóinterjú és még aznap este visszajeleztek, hogy várnak szeretettel. A jelentkezésemet több helyre is beadtam, de mivel szorított az idő, és egyébként is szimpatikus volt a cég, illetve Olaszország és azon belül is Milánó, nem vártam tovább.

A szállás megtalálása elég nagy nehézséget okozott, mert alapvetően drágák az albérletek Milánóban, így a saját szoba bérlését hamar elengedtem. Az ingatlanokat közvetítő oldalaknál általában még egy szolgáltatási díj is rájön a költségekre, ezért leginkább Facebook csoportokban böngésztem a hirdetéseket. Az iroda teljesen másik városrészben helyezkedett el, így naponta kétszer 1,5 órát kellett tömegközlekednem metróval és villamossal, ez egy kicsit kellemetlen volt.

A kiutazásom autóval történt, kivitt a családom és hazafelé is eljött értem apukám. Amikor megérkeztem, 5-en voltunk gyakornokok, rajtam kívül egy másik magyar lány, egy horvát, és két török, a csapat viszont cserélődött a hónapok során, érkezett még görög, norvég, és litván gyakornok is. Az én fő feladataim közé a social media marketing tartozott tartalomgyártás, felületek kezelése, fizetett hirdetésekvalamint több területen kellett kutatást végeznem, kontaktokat gyűjtenem, potenciális partnerekkel felvennem és tartanom a kapcsolatot.

A munkavégzés angol és olasz nyelveken egyaránt folyt, az utóbbiban sokat tudtam fejlődni is. A nagyvároshoz viszonylag gyorsan hozzászoktam és hamar otthon éreztem magamat, viszont mivel nagyon társaságközpontú ember vagyok, az elején nehézséget okozott, hogy távol vagyok a barátaimtól, szeretteimtől.

Rájöttem azonban, hogy ahhoz, hogy jól érezzem magamat, nem feltétlenül kell, hogy velem legyen valaki, és egy idő után már nem éreztem magamat kellemetlenül, amikor egyedül mentem egy kávézóba, múzeumba, vagy éppen fedeztem fel a város különböző negyedeit. Milánóban nem csak az albérletek drágák, de a megélhetés is, a szórakozásról ne is beszéljünk.

A szórakozási lehetőségekről többnyire az IW Card telefonos applikáción keresztül tájékozódtunk, mert ezen keresztül az Erasmusos hallgatók kedvezményesen tudtak belépni egy-egy szórakozóhelyre a hét különböző napjain.

A kint töltött 4 hónapom alatt ellátogattam néhány környező városba, jártam Veronában, Bergamoban, Sirmionéban a Garda-tónál, Como-ban a Comói-tónál, ezekre a napokra különösen jó szívvel gondolok vissza.

A program által sok a casa forli munkáját keresem embert ismertem meg, akikkel nagyon jó viszonyt sikerült kialakítanom és ha nem is tartjuk napi szinten a kapcsolatot, tudom, hogy bármikor egymás országaiban járunk, szívesen vendégül látjuk a másikat.

Szerintem mindenképpen érdemes belevágni ebbe a kalandba, mert emberileg is sokat formálódhatunk a során, a határaink feszegetése pedig igen nagy valószínűséggel az előnyünkre válik.

Fontos az egymás iránti nyitottság, hogy a világot és a benne élő embereket meg akarjuk ismerni, megtapasztalni és megszokni a kulturális különbségeket és ott hagyni magunkból egy kis darabot minden helyen, ami több-kevesebb ideig az otthonunkat jelenti. Akkor, ez volt az első önálló egyéni utazásom és felfedező utam. Ahogy megérkeztem és a főváros történelmi központjában sétáltam éreztem egy egyfajta bizsergést. Ekkor még nem tudtam ezt az érzést mire vélni, de tudtam, hogy valami nagyon jó.

Hazaérve nagy lelkesedéssel elkezdtem az olasz nyelv tanulását. Nagyon lelkes voltam, hogy egy olyan nyelvet tanulhatok, amit én akarok és minden kötöttség nélkül építhetem a tudásom. Két évvel ezelőtt, amikor megkaptam az értesítőt, a casa forli munkáját keresem felvettek a két éves mesterszakra, akkor fogalmazódott meg bennem egy Erasmusos gondolat, mely szerint itt az idő bebizonyítani önmagamnak, hogy igen a casa forli munkáját keresem képes vagyok rá.

Így elkezdtem olvasni blogokat és minden információt kezdtem kigyűjteni mi minden kell hozzá. Az első mesterszakos évben és utána is folyamatosan tanultam az olaszt, de miután kijártam a nyelviskolák nyújtottan lehetőségeket, hogy a középszintig eljussak, úgy éreztem valami hiányzik…hát persze. Így hát elkezdődött a kaland… Azt határozottan tudtam, hogy tavaszi félévben szeretnék kimenni, vagyis az őszi jelentkezési határidőt kellett figyelnem.

a casa forli munkáját keresem

Szeptember vége október elején be is adtam a jelentkezést. Szakmailag, ami nem csak az építészet, hanem formatervezést is kínáló egyetem a La Sapienza Rómában.

  • Bináris opciós oldalak demo számlával
  • PAÁL ZSUZSANNA: URBANIZÁLÓDÓ PARASZTOK
  • Előszó Általában az olaszokról sok mindent nem is sejtünk mi magyarok, pár közhely kavarog a fejünkben velük kapcsolatban, s csak egy-egy, főúttól félreeső vidékre elvetődve döbbenhetünk rá, hogy a valóság ettől a képtől mennyire eltér.

Építész kar választható még Calabriában és Ferrarában. Én nem is gondolkodtam abban, hogy melyik egyetemet és várost fogom választani. Attól a pillanattól kezdve, mikortól a fogadó egyetem is felvette velem a kapcsolatot tudtam, hogy tényleg megyek és másról sem tudtam beszélni csak a programról és, hogy tényleg megyek. Kiutazásom repülővel a Wizzair légitársaság közvetlen járatával történt. Apró nehézséget talán a szálláskeresés okozott, amit egyénileg kellett intézni, így én már decemberben elkezdtem nézelődni, keresgélni, mert az indulásom februárban volt.

Ami nekem fontos volt, hogy nem szerettem volna sok szobás mindenhonnan a távoli messzeségből érkezett hallgatókkal lakni.

Hallgatóink Erasmus+ beszámolói Olaszországról

Jobban szerettem volna például egy családnál lakni anyanyelvi környezetben. Aztán találtam 2 olyan oldalt facebookon, ahova bejelentkezés után lehet írni -ki vagyok, -mit tanulok, helyileg hol milyen szállást keresek a casa forli munkáját keresem mennyi a havi rászánt ár. Végül sikerül. A szállásom egy kedves olasz hölgynél, Stefániánál volt, aki a Piazza Bailduinán lakik egy tetőtéri lakásban.

Neki van egy kicsi szobája, amit szívesen kiad, de nem hirdeti, mert amúgy vendégszoba. A januári hónapot végig emaileztük, így szinte barátian köszöntünk mikor februárban találkoztunk, hogy megnézzem a szobát, amit addig csak fényképen láttam és hát leesett az állam. A szoba igazából nem volt kicsi.

a casa forli munkáját keresem

Ez igazából csak rakodó volt, mert állítólag nem biztonságos… volt egy nagy asztalom rajta egy kis monitor tvvel, két falon nagy tükör, ami tudományosan nagyítja a teret, a szekrényem nem a szobában volt, hanem a lakás másik részén, de az is elég nagy volt ahhoz, hogy kényelmesen elférjek. A lakás többi része közös volt. Egy fürdőszoba egy konyha és a konyhából is, mint a szobámból itt is nyílt először egy fedett majd egy nyitott terasz. Nem kellett semmit magammal vigyek.

Minden konyhai és egyéb dolgot nyugodtan használhattam. Még ágyneműt is kaptam.

a casa forli munkáját keresem

A házhoz 2 percre volt 3 élelmiszerbolt és közvetlenül oda-vissza irányban ott volt a buszmegálló, aminek egyik végállomása közvetlen a belvárosba vitt. Viszont ez volt az egyetlen busz, ami ezen a környéken járt és haza vitt. Egy igen csak neves környéknek számított ez a része a városnak, így a busz mindííííg tele volt. De szőőőőőrnyen tele. Bármelyik járatot is használtuk bármelyik napszakban. Rómában a tömegközlekedés olyan, mint egy kalandpark.

Nincs normális menetrendjük, ami letölthető applikációjuk van az is vagy pontos, vagy nem, de így is ritka a járatsűrűség, ami hatalmas tömeget eredményez. Mindezen felül nem a hosszított csuklós buszok járnak, hanem csak a rövidek.

pszichomenedzser.hu pszichomenedzser.hu

Ezekre ugye bár nem fér fel mindenki, de mindenki szeretne sőt, inkább akar, vagyis tolakodnak és képesek saját magukat olyan szinten felpréselni a buszra, hogy levegőt nem kap az ember. Ahogy néztem őket és napi szinten átéltem ezt az érzést igazából ez nekik nem is olyan szörnyű. Annyira nyitott személyiségűek az olaszok, hogy szinte nincs is intim zónájuk.